Szept. 9.

Szept.5. óta itt vagyok New Yorkban, de egyszerűen nem tudok betelni a várossal. Egész nap járjuk, mindent megnézünk amit csak tudunk. Lassan már a végkimerülés határán vagyok.
Amit eddig megnéztem:

- Madame Tussauds

- Rockefeller Center éjszaka

- Central Park & Central Park Zoo

- Times Square éjszaka

- St. John Cathedral

- The Museum of The City of New York

- Solomon R. Guggenheim Museum

- The Metropolitan Museum of Art

- Empire State Building

- Museum of Sex

- Circle Line Sightseeing Cruise ( The Beast Ride )
- Statue of Liberty
- Bodies Exhibition
- Wall Street séta
- Chinatown (souvenir vásárlás-->vettem egy táskát magamnak, amit 25$-ról
lealkudtam 15$-ra)
- Ellis Island
- World Trade Center (vagyis a helye)
- Brooklyn Botanical Garden
- Brooklyn Museum
- New York Aquarium
- Brooklyn Bridge
- Clipper City Tall Ship Cruise (éjszakai hajókázás)
Ami még hátra van:
- Interpid Sea,Air & Space Museum
- New York Public Library
- Grand Central Terminal
- Waldorf Astoria
- The Cloister
- Broadway séta
A szállás szép, tiszta, teljesen meg vagyok vele elégedve.
11-én indulok haza, 2 bőrönddel. Már megrendeltem a fuvart a reptérre, mivel New Yorkba jövet én hoztam az összes cuccom, és majd meg szakadtam. A kezem is véraláfutásos lett. Most azon izgulok, h a 2 bőrönd ne haladja meg a 23 kg-ot darabonként.
Utolsó nap, mikor még a táborban voltam, nem kaptam meg az utolsó 3 napra a fizut, de szerencsére utánunk küldték postán, és ma meg is érkezett. Volt is meglepetés, mert majdnem a dupláját kaptuk, mint amennyit mondtak, így lehet h mégis veszek egy e-book reader-t.

Szept.1.

Újra a "régi" táborban, egyből jobban érzem magam. Pár nap meló itt, aztán pihi és irány New York. Fogadtatás jó volt, ölelkezés az ismerősökkel, Will-el, Nic-kel és a magyar srácokkal. Megismerkedtem egy magyar csajjal is. Együtt lógtunk esténként, cigi az erdőben. De ők már elmentek innen, nekik már elkezdődött a nyaralós rész a nyugati parttal. Irigylem is őket, de majd jövőre én is bepótolom.
Tervbe van az itteniekkel egy kiadós buli, várom már nagyon, szükségem van egy kis lazulásra. Igaz tegnap du. is söröztem a srácokkal, kicsit a fejembe is szállt. :D

Jázmin meg Szabolcska ma lettek 1. osztályosok. Kíváncsian várom az otthoni híreket, h mennyire sikerül nekik alkalmazkodni az új környezethez. Állítólag nagyon tetszett nekik az 1. nap, remélem ez marad is így.

Olyan hihetetlennek tűnik, h már csak 1,5 hét és otthon leszek. Minden visszatér a normál kerékvágásba. Igaz h szept.ben még Viktorral megyünk Zalaegerszegre "nyaralni" 1 hetet, utána meg elmegyünk egy hosszú hétvégére Sopronba. Szóval októberig még be vagyok táblázva, de aztán meló, néha suli...

Aug. 26.

És eljött az utolsó nap is. Reggel 7:30 körül elmentek a gyerekek, így miután eltüntettük a reggeli maradványait, elkezdtük összepakolni a konyhát. Ezzel elszöszmötöltünk egy darabig, m mindent be kellett zsákokba csomagolni, és mindent alaposan ki kellett takarítani. Du. 4-re végeztünk is, ezután elmentünk készülődni az esti bankettre. Bevittek minket Hyannis-ba, ahol az egész staff-ot megvacsoráztatták egy étteremben. Végre igazi ételt és húst ettem. Ekkor volt a Secret Santa ajándék átadás is. Engem Bianka húzott, így nem volt meglepő h mit kaptam. Vmi egyszerű ajándékokat kellett adni, m senkit sem akartak nagy költségekbe verni. Kaptam: cigi (itt elég drága), Coca Cola (függőségem még mindig tart) és Ranch dressing-et (ez lett a kedvencem, azóta tök sok salit eszek). Holnap du. 2-kor visznek vissza a Wing-be minket Cintiával, ott még lehúzunk pár nap melót, aztán irány New York, majd haza. Szerencsére gyerekek már ott sem lesznek, így nem fogunk megszakadni remélem a munkában.
Kicsit azért már várom h otthon legyek, de azért jövőre visszajövök. Ha nem is ugyanebbe a táborba (vagy a Wing vagy a Lapham).

Aug. 19.

Jó hír, 2 napja kirúgták a szakácsot, egyik pillanatról a másikra. Még én is meglepődtem, pedig erre vártam. Tiszta happy evening volt. Mikor a hír elterjedt a táborban, mindenki nagyon boldog volt. Ennek csak 1 hátránya volt, h nekünk kellett egyedül megcsinálni a vacsorát 110 főre. De megbirkóztunk vele, nem volt olyan vészes. Másnap szabadnapunk volt, elmentünk Hyannis-ba vásárolgatni. Vettem pulcsit, meg pár "személyes holmit" ;), meg viszek haza a családnak kóstolóba itteni ízeket. Húztunk neveket az utolsó esti bankettre (Secret Santa-t játszunk), már csak 1 hét van addig. Sikerült megvennem az ajándékot a lánynak akit húztam. Elég nehéz volt, mivel annyira nem ismerem.
Ma megjött vacsorára az új szakács, elég szimpatikus hapsi. Teljesen el volt hűlve, h nekünk itt mennyi dolgunk van, mindenben segíteni akar, h nekünk könnyebb legyen. Pl.: nem kell részt vennünk a kaja megcsinálásában (m szerinte ez az ő feladata), de mindenáron segíteni szeretne a takarításban is, h nekünk könnyebb legyen. Szóval így egész jó lesz ez a hátralevő 1 hét. Remélem azért gyorsan el fog telni.

Visszajeleztek a Camp Wing-ből (itt dolgoztam először jún.ban 2 hetet), h az itteni meló végeztével, visszamehetek még 1 hetet dolgozni. Cintia is jön velem, aztán irány New York, majd végre haza. Azért már honvágyam van, jó lenne már együtt lenni a Szerelmemmel. Igaz, h minden nap beszélünk Skype-on, de az nem az igazi. :( Ő is már nagyon vár haza, készül vmi meglepetéssel, és már lefoglalta a szállást is az utó nyaralásunkhoz. Már nagyon várom!!!! :D

Júl.28.

Ma ebédnél a szakácsunk úgy be volt állva, h csak pislogtam. Olyan jót már rég röhögtem mint rajta, szinte már sírtam. Persze ezt próbáltam elrejteni, m mégiscsak hülyén jött volna ki ha feltűnően kiröhögöm. Szóval végig flash-elte az ebédet, nem csinált vega kaját, pedig 3x is szóltam neki, ő erre csak beállt a hűtőbe és nézett, de nem csinált semmit. Magára aggatott "hawai" szerű nyakbavalót, abban flangált, a lábán alig bírt megállni. Persze ekkor jöttek ellenőrizni a konyhát az itteni ÁNTSZ-től (persze itt nem így hívják). A főnökség is látta h nincs vmi rendben vele. Aztán volt olyan is h ránk akarta önteni az üdítőt a kancsóból, rendes ellen kellett tartanom és szorítanom a kancsót, m nem akarta elengedni. Ekkor már intettem az igazgatónak h csináljon vmit. Ekkor kikísérték az ebédlőből, de előtte még megpróbált elfutni a főnök elől. Végül ketten kísérték ki. A szakács később azt mondta h lement a vércukorszintje és azért viselkedett furán. Igaz h cukros és lövi magát, de szerintem ez azért több volt annál. Totál be volt állva. Aztán este persze ránk haragudott amiatt h beégette magát az egész tábor előtt. De igazából nem érdekel, hülye egy ember... :S
Pénteken végre szabadnap, megyünk majd az óceán partra fürdeni. Végre lesz egy kis színem nekem is, sajna a nap nem süt be a konyhába, így barnulni ott nem tudok. Igaz h a hőség meg van, még a lábam is izzadni szokott. :)
Holnap kicsit hosszabb napom lesz, m meg kell csinálnunk a pénteki ebédre szánt szendvicseket, és a szakácsunknak ez elég bonyolult feladat. Azt is majd órákig fogja számolni számológéppel, h pontosan mennyit is kell csinálni, de a végére eddig mindig kiderült h elszámolta magát. Pedig állítólag a Harvardon végzett üzleti szakon. Hát nem látszik...

Júl.21.

Szokásosan telik ez a nap is. Reggel mikor bementünk melózni, már megint minden kész volt, feleslegesen keltünk korán. Nem tudom minek csinálja meg a szakács a "kaját" 1 órával hamarabb mint kellene. Legalább akkor szólna h figyi lányok, kicsit korábban kellene bejönnetek, h segítsetek... :S Nah, mindegy, legalább nem volt sok dolgom reggeli előtt, csak a müzlis tálakat feltölteni, kipakolni a tányérokat.
Nagyon töröm a buksim, h megvegyem-e ezt: http://www.barnesandnoble.com/nook/features/techspecs/?cds2Pid=30195
Az egyetlen problémám, h nem tudom h nemzetközi garancia van-e hozzá és 220V-al lehet-e tölteni. Már írtam nekik e-mailt ezzel kapcsolatban, de még nem válaszoltak.
Repülőjegy módosításom folyamatban, úgy néz ki h 1 héttel tovább kint maradok, tehát nem szept. 3-án megyek haza, hanem szept. 11-én indulok New York-ból.

Júl. 19.

Nah szóval, elég rég óta nem írtam már. Sajnos nem volt internet a táborban, de péntek óta van. Igaz nem vmi gyors, de a célnak megfelel.
Nem is tudom h hol kezdjem...
Kaptunk egy kibírhatatlan, hülye, nem normális szakácsot. Állandóan "fuck"-ingol mindenért, tök hülyeségeken felhúzza magát, mindig ideges, szarul rendeli a kajához valókat, sosem csinál elég ennivalót... és még sorolhatnám. Totál ki tud borítani a hülyeségeivel. Ráadásul nem is tud főzni. Szerintem soha sem dolgozott szakácsként, m mindenért az anyját hívja vagy a másik tábor szakácsát, h mit hogyan kell csinálni. Tipikusan az az ember, aki mindenkinél mindent jobban tud és mindenki más hülye. Elég nehéz elviselnem őt a nap 14 órájában. Már amúgy sikerült összevesznem vele. Egy általa készített étel receptje: majonéz, víz, almalé, tej, parmezán, hagyma, paradicsom, oregánó, ecet (2 fajta), só, bors összekeverve és ezt a trutyit öntöttük rá tésztára, majd beraktuk sülni a sütőbe és nesze, egyétek. Azt hittem, h elhányom magam mikor csináltuk. Nem is ettem belőle. Jah, az ecetet nem lehet kihagyni semmiből. Minden ételbe tesz egy csomót.
Ezen kívül amúgy jól érzem magam, bár nincs sok szabadidőm. Hetente van 1 nap szabadnapom. Már voltunk Hyannis-ban és Dennis-ben. Vásároltam már egy csomó ruhát, vettem táskát, Nike cipőt, fényképezőgépet. Tervben van még: e-book reader, bőrönd, még több cipő. :D
Úgy néz ki, változtatok a repülőjegyemen, még 1 héttel tovább maradok kint. Kicsit körülnézek majd a nyugati parton is.
Nah, megyek vissza dolgozni... :S